November 10-én a Veritas Collegiate Academy Budapest öt diákja azt a lehetőséget kapta, hogy részt vehessen egy, a Magyarságkutató Intézet által megrendezett konferencián, mely „A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben” címet kapta. Minden osztályból kértek fel diákokat a részvételre; a Phoenix és a Pathfinder osztályt két-két diák képviselte, a Pioneer-t pedig egy. A konferencián négy különböző prezentációt láthattak, mind a négyről rövid beszámolók készültek.

Legelőször Zékány Krisztina Jellemző földrajzinév-típusok a többnyelvű Ungvár környékén című előadását hallhattuk. Amint az a címben is olvasható, a földrajzi nevek fontosságáról esett szó. Trianon miatt Magyarország kétharmadát elvesztettük. Ez a következőt jelentette: azokon a területeken, amelyek más országok kezére jutottak, új városnevek születtek. Mivel ezeken a területeken több nemzetiségű emberek fordultak elő, ezeket embertől függően máshogy hívják. Természetesen központilag át lettek nevezve, viszont azok a magyar nemzetiségű emberek, akik az országtól elválasztott területeken maradtak, a települést továbbra is magyar nevén hívták, hiszen ők így ismerték.

A következő prezentáció a Nyelvtörténeti szempontok a földrajzi nevek eredetvizsgálatában témája körül forgott. Pomozi Péter a nyelvtörténet számos témájára kitért, mellyel még több érdeklődést keltett a nézőközönség köreiben. Nemcsak a (nyelv)történészekhez, hanem a többi jelenlévőhöz is tudott szólni azzal, hogy a tudományos felfedezéseinek folyamatáról is beszámolt, ezzel bemutatva a nyelvtörténészek perspektíváját, a tudást, amellyel rendelkezniük szükséges, illetve némely szószerkezet, hangváltozás jelentőségét. Ennek következtében érthetőbbé, érdekesebbé váltak a további témák, melyek a nyelvi korpuszokról, a nyelvtörténet szerepéről szóltak egy név eredetmeghatározásában.

Czeglédi Katalin nyelvész A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek nyelvtana és kapcsolatai témájában adott elő. Az előadásban két földrajzi nevet is bemutatott, melyek a Kárpát-medencében találhatók; Aba és Hortobágy. Emellett a Bulgár évkönyvek adatairól is szó esett. Czeglédi Katalin részletgazdagon mesélte el tapasztalatait saját kutatásaival kapcsolatban.

Végül Katona József Álmos a Nagyvárad vagy Oradea? — A helynévhasználat mint identitástényező című előadására került sor. Az előadásban hallhattunk a nyelv, kultúra, identitás témakörök összefüggéséről. Beszélt arról, hogy az anyanyelv meghatározza a nyelvi identitást, és hogy az identitás szempontjából kiemelt kategória a tulajdonnevek csoportja. Ezután az előadó a tulajdonnevek jelentés szerkezetéről szólt, helynevekről mint identitás jelölőkről. Szó esett a helynevek rövidített formájáról, a helynevek tér- és időbeli kötöttségéről, helyesírási nehézségeiről, és arról, hogy egy-egy helynév rengeteg történelemi (kulturális) emléket idézhet fel.

Összességében igen informatív, érdekes és figyelmet merőben megragadó előadásokat hallhattunk. Pozitív élményekkel és újjonnan szerzett ismeretekkel hagyhattuk el a helyszínt. Szíves fogadtatásban volt részünk, és mi pont ilyen szívesen várjuk és reméljük a meghívást a legközelebbi hasonló eseményre.

A cikk szerzői: Fóris Szonja, Ligeti Hanna, Síklaki-Sólyom Borka, Tarbuza-Harmath Anna, Telegdy Rita