“…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.”
(Péter második levele, 1:5-7)
Diákjaink oktatásában az évszázadok óta bevált Trivium-módszert alkalmazzuk epochális rendszer és 90 perces tanítási órák keretében.
A Trivium története
A módszernek hosszú története van. A Trivium a későbbi Quadriviummal együtt a nyugati társadalmakban alkalmazott oktatási módszer volt, amely jó néhány világhírű tudóst adott az emberiségnek. Először az ókori Görögországban alkalmazták több száz évvel Krisztus születése előtt. A módszert egészen a 20. század elejéig alkalmazták Amerikában, ám sajnos később – ahogy a John Dewey és Horace Mann által támogatott „reformok” egyre népszerűbbek lettek a 19. századtól – a Triviumot elvetették.
Az oktatási rendszereket övező általános rossz tapasztalat, közérzet, elégedetlenség miatt, csak idő kérdése volt, hogy mikor tér vissza valaki ehhez a jól kipróbált módszerhez. Az 1980-as éve elején Doug Wilson lelkész Moscow, Idahoban egy keresztény iskolát akart alapítani, hogy gyermekeit a legjobban taníthassa. Ahogy a tanítás különböző megközelítéseit tanulmányozta, megtalálta C. S. Lewis kortársának, Dorothy Sayersnek A művelődés elveszett eszköztára című esszéjét. Ez a cikk az 1940-es évek oktatási helyzetét vázolja fel, valamint oktatási reformként kiemeli a Triviumot. Ennek ellenére Sayers pesszimista módon állt a változásokhoz, mert tartott attól, hogy senki sem elég bátor újraéleszteni a módszert. Wilson tudta, hogy megtalálta azt a képzési rendszert, amelyet a gyerekeinek szeretne biztosítani. Pár társával megnyitották a Logos Iskolát Idahoban, ahonnan elindult a modern, klasszikus keresztény iskola mozgalma.
A mozgalom hamar kinőtte magát és továbbterjedt a Logos Iskolán kívülre is. Ma a Klasszikus Keresztény Iskolák Szövetségének több mint száz tagiskolája van (A Veritas Collegiate Academy is tagja a szövetségnek), és ezek közül számos alkalmazza a Trivium klasszikus módszerét annak érdekében, hogy a keresztény nyugat újra megtalálja saját útját az oktatásban.
A Trivium módszertana
Ez a módszertani rendszer három részből áll.
A Grammatika szintje: A Grammatikai szint óvodás kortól nagyjából hatodik osztályig tart. Ebben a szakaszban a gyerekek az alapokat sajátítják el, ezzel megrajzoljuk tudásuk kereteit. Ilyenkor ismerkednek meg az írás-olvasással, alapvető nyelvi és nyelvtani fogalmakkal, és sok más egyéb alapvető tényanyagot sajátítanak el, a 2. évfolyamtól pedig a latinra fókuszálnak. A diákok az órákon énekelnek és mondókákat mondanak, melyeket ebben a korban nagyon élveznek, így memoriterek segítségével, játékos formában rögzül a lexikális tananyag. Ebben a szakaszban a ki, mi, hol és mikor kérdések vannak a fókuszban.
A Dialektika (vagy Logika) szintje: Ez a szint 6. osztálytól egészen 9. osztályig tart, és elsősorban az eddig megszerzett tudás rendszerezésére összpontosít. Hiszen ahogy a diákok teljesítik a Grammatika szintjét, egyre kevésbé élvezik az ismétlésen alapuló tanulást, egyre kíváncsibbakká válnak. Ebben a korban alapvető hozzáállás a világhoz, a megismeréshez, hogy megkérdőjelezik a tanulók a tanult tényeket, így arra tanítjuk meg őket, hogyan tegyék fel kérdéseiket, hogyan keressék az objektív igazságot és saját igazságukat. Ennek a szintnek vezető tudományága a logika. Amíg a Grammatika szintjén a tanulók rengeteg ténnyel találkoznak anélkül, hogy felismernék ezek logikai összefüggéseit, a Dialektika szintjén a tanulók az előző szakaszban megtanult anyag logikai összefüggéseit tanulják meg felismerni. Ebben a szakaszban a miért és hogyan kérdésekre keresik a válaszokat.
A Retorika szint: A gyerekek a középiskola végén (10–12. osztály) érik el a Retorika szintjét. Ezen a szinten megtanulják hogyan fejezzék ki magukat írásban és szóban, hogyan képviseljék hitelesen, érvekkel alátámasztott klasszikus retorikai eszközökkel álláspontjukat, hogy már ne csak gondolataik, de azok kifejezése is logikus, következetes, meggyőző és választékos legyen. A Retorika szint végére elérjük, hogy a diákok sokoldalú, nyitott, határozott értékrenddel és véleménnyel bíró fiatalokká váljanak, akik hitüket és tudásukat érthetően és meggyőzően tudják közvetíteni.
Összefoglalva
Grammatikai szint: a diákok megtanulják az alapokat, tényeket.
Logikai szint: a diákok megtanulják a tények közötti logikai összefüggéseket.
Retorikai szint: a diákok megtanulják kifejezni a dolgok közötti logikai kapcsolatokat érthető és meggyőző módon.
