Csapatunk

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis!” (József Attila)

Az Eszterházy Károly Főiskolán (ma: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) végeztem magyar–angol szakos tanárként európai uniós szaknyelvi specializációval kiegészítve. Jelenleg doktori disszertációmat írom; kutatási területem a nyelvi készségfejlődés és a nyelvi tervezés. A Veritasban magyar nyelvet (és nem csak nyelvtant!), magyar irodalmat, valamint tézisírást (tudományos szövegalkotást) tanítok.

Úgy hiszem, emberként és tanárként egyaránt az alaposság, a következetesség, a strukturáltság jellemez. Kedvelem az összetett, átfogó, lényeglátó megközelítéseket, és azt, ha valaki a valóság több oldalát képes egyszerre látni, valóban érteni és mérlegre tenni – megítélni, de nem elítélni. Fontosnak tartom a folyamatos fejlődést és fejlesztést, a megértést és megértetést, de nemcsak a racionális, hanem az érzelmi-lelki síkon is.

Épp ezért a tantárgyi és „érettségi” tudás mellett legalább olyan fontosnak tartom azt, hogy a diákokat következetességre, igazságosságra, összetett világlátásra neveljem, és arra, hogy tudjanak ebben, magukban, másokban és az emberek felettiben is hinni. Ezért és így tértem vissza a tanári pályára a Veritasban.